Csendes, visszahúzódó, antiszoc…

Az utóbbi időben elég sokat hallani az introvertált és extrovertált kifejezéseket. Biztosan minden introvertált bólogatva olvasta már azt a vicces cikket, ami arról szól, hogy milyenek vagyunk mi (igen, én is), és hogy a világon semmi baj nincs velünk, mi így érezzük jól magunkat. Sokszor eszembe jut ez a cikk. (Ide kattintva tudjátok elolvasni.)

Korábban még senki sem foglalkozott ezzel, a suliban még én voltam a „csendes”, a „visszahúzódó”, nem is olyan rég pedig „antiszoc”. Nem tudom te, másik introvertált hogy vagy vele, de szerintem most is bólogatni fogsz, ha azt írom, hogy amíg nem halottunk erről az egészről, addig azt gondoltuk velünk van a baj, amiért rosszul vagyunk a buliktól, és három főnél nagyobb társaságban csak akkor szólalunk meg, ha kérdeznek.
Aztán kiderült, hogy csak mások vagyunk, és ráadásul nem vagyunk egyedül, így aztán megnyugodtunk. Néha még mindig megkapjuk a fenti jelzőket, de már helyén tudjuk kezelni, és nem tudnak bántani vele. :)

Az introvertált lány…

Valamikor decemberben az jutott eszembe, hogy ha már úgyis szeretek kreatív fotómanipulációkkal bíbelődni, történetet mesélni velük, akkor miért ne csinálhatnék egy sorozatot egy introvertált lány életképeiből. Annyi, de annyi hétköznapi apróság, és „kötelező nagy buli” van, amit mi teljesen máshogy élünk meg. Például ha egy koncerten a hátsó sorban állunk, vagy oldalt üldögélünk, az nem azt jelenti, hogy nem élvezzük. Sőt! Lehet, hogy mi vagyunk a legnagyobb rajongók, az egyetlenek, akik minden dalszöveget kívülről fújnak és berekednek a koncert végére… ;) Csak egyszerűen nem vágyunk bemenni csápolni a tömeg közepébe, mert azt például nem élvezzük, ha a lábunkon ugrálnak és nyakon öntenek sörrel.

Szóval az a tervem, hogy sok ilyen hétköznapi és ünnepi sztorit fogok kreatív fotóként életre kelteni, ami neked, másik introvertáltnak mosolyt fog csalni az arcodra és bólogatni fogsz, hiszen magadra ismersz a képeken, történetekben.
Az első stílusosan egy szilveszteri kép lett. Amíg az extrovertáltak kisebb-nagyobb bulikban szórakoznak, addig sokunknak a szilveszter attól tökéletes, hogy bekuckózhatunk egy jó könyvvel, egy bögre kakaóval, és az ünnepi fények között csak a tűzijátékok pufogásának sűrűségéből vesszük észre, hogy elmúlt éjfél…
És bár imádunk egyedül lenni, ez nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk. Ezért minden „introvertált lányos” képen tervezek majd elrejteni valami apróságot, amiből látszik, hogy a szereplőnk nincs egyedül, itt például az egyik kép a falon egy borzasztó minőségű, de szívemnek kedves kis családi fotó. :)

Így készült…

Egyébként ezzel a képpel sokkal többet dolgoztam, mint gondoltam… Már a fotózás sem volt egyszerű, ugyanis valójában nincsenek képek a falon, bár utólag azt mondom, hogy sokkal egyszerűbb lett volna tényleg felrakni őket. :) Egyébként a borzasztó minőségű családi fotón túl ott van egy kép az egyik kedvenc zenekarról, egy külön Leó „cicánkról”, egy dedikált fotó Joel Robison-tól, és egy Marina Gondra Alonso-tól (Joel csinált tavaly karácsony előtt egy játékot a workshop-os csoportjában, mindenkinek küldenie kellett valaki másnak egy képet, és senki sem tudta kitől fog kapni. Tökjó volt! :) )
A figura is három részletből van összerakva: bögrés kéz, könyves kéz, többi. Próbáltatok már így tartani könyvet, hogy a kisujjal nem támasztjátok belülről? Nagyon nehéz, és tényleges olvasáshoz alkalmatlan, viszont ha a kisujj belül támasztotta a könyvet, az meg nagyon hülyén nézett ki a képen. :)
Leó viszont tényleg odajött a fotózásra. Szokott ott fent aludni a kanapén egyébként is, és most az alvós dobozában zavartam, elég csúnyán nézett rám, ugyanis mellette volt a gép az állványon, a csattogástól nem tudott aludni. ;) A kanapén viszont csak simán ott felejtettem az ikeás patkányt, ami az ő játéka (a kanapé bal oldalán, a pokróc végénél), de akkor már ott hagytam, nem retusáltam ki, ezek az apróságok töltik meg élettel. :) A párkányon lévő könyveket pedig mind olvastam. És a kézben lévőt is (ez éppen Dan Ariely egyik könyve). Nem volt különösebb oka, hogy épp ez van a kézben, talán ez volt felül… :)

És íme, az introvertált lány szilvesztere… Ki ismer magára? ;)