Nem, nem voltam nagy rajongója. Viszont ezt a dalt imádtam tőle. Azt hiszem mindenkinek vannak ilyen régi nagy kedvencei egy-egy előadótól. Talán arra nem is emlékszünk, hogy kié a dal, csak dúdoljuk időnként, amikor szükség van rá. Ez a dal szerepel az én örökös toplistámon.
Hogy miért emlékezem meg róla? Ebben a blogban? Amikor egyébként is ritkán posztolok? Mert az élet múlandó. Karácsonykor az ember egyébként is leül egy kicsit elmélkedni, értékelni, újratervezni.

Amikor olvastam a hírt rögtön előkerestem ezt a dalt, és meghallgattam párszor. A jó zene érzéseket generál – szerintem. És ez ilyen.
Az jutott eszembe, hogy milyen jól tettem, amikor elhatároztam, hogy igenis, minden nagy kedvencem koncertjére el kell mennem egyszer. Mert ha elérhető közelségben van, de valamiért mégsem megyek, akkor talán soha többé nem lesz lehetőségem rá, és egy életre szóló élményt veszítek.

És így van ez az élet minden területén. Ha lehetőséged van megtenni valamit, amit igazán szeretnél, akkor tedd meg és ne keress kifogásokat.
Nincs rosszabb, mint túl későn rádöbbenni, hogy egy életre elszalasztottad a lehetőséget.